Szombaton a szokott időben keltem, fél 7 körül. Nagy nehezen összeszedtem magam 9-re, aztán elindultam a Richmond Park felé, mivel oda volt megbeszélve Belyával a találkozó. Egész hamar odaértem, csak 2 órámba és 3 átszállásomba került. Összehasonlításképpen: Brighton vonattal 2 óra volt, átszállás nélkül. A harmadik busz végállomásánál kicsit aggódtam, hogy rossz felé járok, de 10 percnyi gyaloglás után sikeresen elértem a park egyik bejáratát, amitől nem messze megtaláltam a Belyát, aki a biciklikölcsönző előtt várt. Mivel neki volt egy "tanyabike-ja", csak nekem kellett szerezni egyet. Kisebb fajta vagyonba került, és maximum 4 órára lehetett kikölcsönözni. Fene a formájukat. Ahogy megkaptam, éreztem, hogy gondok lesznek. A nap végére be is igazolódott a félelmem. Elszoktam a biciklitől, főleg a hátsó felem, ami még egy 1 nap távlatából is fáj. (Íme a bicikli hátsó váltója. A kerékpárok karbantartása a lánc teflonos spray-vel történő befújását jelentette. Meg is kellett állnom párszor, hogy visszarakjam a láncot a helyére)
Hamarosan onnan is tovább mentünk, igyekeztünk a kölcsönző felé menni, mivel vészesen közeledett a bicikli visszaadásának a határideje. De ez nem tántorított el attól, hogy megálljak szarvasokat fotózni, viszonylag közelről, úgy 30 méterről. De szerintem még nyugodtan mehetettem volna még tovább is. (Azt hiszem nagyon jól esett neki a fülvakarás)
Miután több kép is készült róluk, elindultunk, hogy megkeressük Belya kedvenc fáját, aminek a törzsén egy nagy lyuk van. Nos, ilyen fát nem találtunk, csak vasárnap derült ki, hogy mégsincs lyuk rajta. A biciklik közben békésen pihentek a közelünkben. Az enyém a leveleken, Belyáé... nos, egy olyan valamiben, amire azt mondják, hogy ha belelépsz, akkor az szerencsét hoz.
Ekkor már tényleg csak az volt hátra, hogy visszaszolgáltassam a biciklit, így elindultunk a kölcsönző felé. De persze meg kellett állnom egy tó mellett, hogy a madárvilágot lefotózzam. Azt csak otthon, a fényképek szerkesztgetése közben vettem észre, hogy sikerült egy fióka etetését is megörökítenem. Feltéve, hogy jól látom, mi van a képen. Sajnos a céltárgyak elég messze voltak. (A fentebb említett etetés)
A kölcsönzőhöz érve elmondtam a tulajnak, hogy szerintem egy vagyonba került a bicikli, ráadásul röhejes időre adták ki, plusz többször meg kellett állnom szerelni. Ezért aztán szólt a kollégájának, akinek megmutattam, hogy hol csúszott félre a lánc, majd ő felajánlotta, hogy ha legközelebb megyek, akkor szóljak neki és ingyen ad egy biciklit. Na persze erről semmilyen papírt nem kaptam, egyébként sem hiszem, hogy visszamegyek oda. Összességében -ettől eltekintve- jó nap volt a szombat! Belya ráadásul fájdalomdíjul meghívott egy jégkrémre. Jó fiú voltam, és a legolcsóbbat választottam ki. Amit sikerült leejtenem a földre, mikor már majdnem a végére értem.
Komment:
Belya: én is remélem, hogy több rossz dolog nem történik az idén (se)!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Szako · http://www.ospreydc.hu 2008.05.05. 11:03:35
Bár kissé régen kommenteltem, de az utóbbi időben nem igazán volt időm sokat a gépe előtt töltenem, de természetesen rendszeresen olvasom. Sokx napi 2x is csekkolom, h van-e új komment.
Örülök, hogy sikerült eljutnod a Stonehenge-hez múlt héten és természetesen ez a mostani park új számomra ismét. Jó kis helyek lehetnek, főleg, hogy éppen most virágzik minden.
A képek is jók.
Most megint Hollandiába megyek, de nemsokára ismét írok ide!
Minden jót! További jó blogolást! :)
Melinda 2008.05.06. 09:41:13
Nagyon sajnálom Micit... szép kort ért meg..tudom, sovány vigasz!
Nagyon élveztem a beszámolókat, kicsit le is maradtam, volt mit bepótolni. Nagyon szépek a képek, imádom a sziklákat..meg a reggeli égbolt is nagyon bejött. Meg a virágoskert is gyönyörű, az állatosak meg mindig érdekesek.
Mi itthon 2 hete szenvedünk az egyik kutyánkkal, öncsonkításba kezdett, ma megy amputációra. Drukkolj, kérlek!köszi!