A rohanó idő

Visszaszámlálás

Feedek

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

2008.05.04. 23:59 bandhy

Vasárnap


Így Anyák Napja környékén ezzel a virágoskerttel kívánok sok boldogságot az anyáknak, mamáknak!

Ha kicsit nehezen is, de rászántam magam a szombatom elmesélésre. A fél vasárnapom arra ment el, hogy a fotókat rendezgettem, mert egy közel 500-as adagot ki kell írnom. Egy hónap termése.

Szombaton a szokott időben keltem, fél 7 körül. Nagy nehezen összeszedtem magam 9-re, aztán elindultam a Richmond Park felé, mivel oda volt megbeszélve Belyával a találkozó. Egész hamar odaértem, csak 2 órámba és 3 átszállásomba került. Összehasonlításképpen: Brighton vonattal 2 óra volt, átszállás nélkül. A harmadik busz végállomásánál kicsit aggódtam, hogy rossz felé járok, de 10 percnyi gyaloglás után sikeresen elértem a park egyik bejáratát, amitől nem messze megtaláltam a Belyát, aki a biciklikölcsönző előtt várt. Mivel neki volt egy "tanyabike-ja", csak nekem kellett szerezni egyet. Kisebb fajta vagyonba került, és maximum 4 órára lehetett kikölcsönözni. Fene a formájukat. Ahogy megkaptam, éreztem, hogy gondok lesznek. A nap végére be is igazolódott a félelmem. Elszoktam a biciklitől, főleg a hátsó felem, ami még egy 1 nap távlatából is fáj. (Íme a bicikli hátsó váltója. A kerékpárok karbantartása a lánc teflonos spray-vel történő befújását jelentette. Meg is kellett állnom párszor, hogy visszarakjam a láncot a helyére)

Sok szép dolgot láttunk a Richmond Parkban. Főleg a szarvasokra koncentráltam, amik mindenhol ott voltak, békésen aludtak, legelésztek, egyáltalán nem zavarta őket a Heathrow reptér, valamint az autók zaja. Az útikönyvem szerint a szarvasoknak van elsőbbsége a járművekkel szemben. (Szarvasok, a legnagyobb nyugalomban az emberek és autók közelében)

Pár kilométer lebiciklizése és kerékpárszerelése után eljutottunk az Isabella Plantation nevű kertbe, ami "tavasszal csodálatos az azálea- és rododendronparadicsom buja, tropikus pompájával." (Útikönyvemből vett idézet.) Itt több, kisebb-nagyobb tavat láttunk, tele vízimadarakkal. Hozzászokhattak az emberhez, mert volt olyan madár, ami az ember kezéből vette ki a kaját. Nem csak a madarak, hanem a növények is lenyűgözőek voltak, hihetetlen színkavalkád vette körül az embert, győztünk az alföldi Belyával (aki az emelkedőkön inkább feltolta a biciklijét az út során, mivel "alföldi őstermelőként" nincs a hegyekhez hozzászokva) a fényképezőgépet kattogtatni. (Két fénykép az Isabella Plantationből)
 
Mivel csak 4 órára szólt a kerékpárbérletem, igyekeztünk minél rövidebb idő alatt minél több mindent megnézni, így hamarosan tovább is indultunk. Meg sem álltunk egy kis ig, ahol megpihentünk egy padon, néztük a tájat és ettünk. Megláttam a
fűben egy lepkét, próbáltam minél közelebb osonni hozzá. Erre mikor egy igazán közeli képet akartam róla készíteni, megjelent egy kutya, a lepke pedig ilyedten tovaszállt. (Milyen költői vagyok ma!) A kutya anyja azt hiszem csuklott. :) (Bal oldali fényképen egy helyi lakos látható az ujjamon. Az őrült a jobb kezemre szállt, így a ballal kellett a fényképet elkészíteni. Nem is lett olyan rossz. A másik képen meg az a lepke lett megörökítve, amelyiket elzavarta a kutya)

Hamarosan onnan is tovább mentünk, igyekeztünk a kölcsönző felé menni, mivel vészesen közeledett a bicikli visszaadásának a határideje. De ez nem tántorított el attól, hogy megálljak szarvasokat fotózni, viszonylag közelről, úgy 30 méterről. De szerintem még nyugodtan mehetettem volna még tovább is. (Azt hiszem nagyon jól esett neki a fülvakarás)

Miután több kép is készült róluk, elindultunk, hogy megkeressük Belya kedvenc fáját, aminek a törzsén egy nagy lyuk van. Nos, ilyen fát nem találtunk, csak vasárnap derült ki, hogy mégsincs lyuk rajta. A biciklik közben békésen pihentek a közelünkben. Az enyém a leveleken, Belyáé... nos, egy olyan valamiben, amire azt mondják, hogy ha belelépsz, akkor az szerencsét hoz.

Ekkor már tényleg csak az volt hátra, hogy visszaszolgáltassam a biciklit, így elindultunk a kölcsönző felé. De persze meg kellett állnom egy tó mellett, hogy a madárvilágot lefotózzam. Azt csak otthon, a fényképek szerkesztgetése közben vettem észre, hogy sikerült egy fióka etetését is megörökítenem. Feltéve, hogy jól látom, mi van a képen. Sajnos a céltárgyak elég messze voltak. (A fentebb említett etetés)

A kölcsönzőhöz érve elmondtam a tulajnak, hogy szerintem egy vagyonba került a bicikli, ráadásul röhejes időre adták ki, plusz többször meg kellett állnom szerelni. Ezért aztán szólt a kollégájának, akinek megmutattam, hogy hol csúszott félre a lánc, majd ő felajánlotta, hogy ha legközelebb megyek, akkor szóljak neki és ingyen ad egy biciklit. Na persze erről semmilyen papírt nem kaptam, egyébként sem hiszem, hogy visszamegyek oda. Összességében -ettől eltekintve- jó nap volt a szombat! Belya ráadásul fájdalomdíjul meghívott egy jégkrémre. Jó fiú voltam, és a legolcsóbbat választottam ki. Amit sikerült leejtenem a földre, mikor már majdnem a végére értem.

Este 7 körül értem haza. Nagyon fáradt voltam, annyi erőm volt csak, hogy lementettem gépre a képeket, bejelentkeztem Kükinek, és mentem is aludni. Persze előtte vacsiztam is egyet, egyedül, mivel Gillék egy szót sem szóltak, hogy elmennek valahova. Egyszer csak az ajtó, majd a kertkapu csapódására lettem figyelmes. (Kutya-hattyú találkozás)


Komment:
Belya: én is remélem, hogy több rossz dolog nem történik az idén (se)!

2 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://bandhy.blog.hu/api/trackback/id/tr4454112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szako · http://www.ospreydc.hu 2008.05.05. 11:03:35

Hi ismét!

Bár kissé régen kommenteltem, de az utóbbi időben nem igazán volt időm sokat a gépe előtt töltenem, de természetesen rendszeresen olvasom. Sokx napi 2x is csekkolom, h van-e új komment.
Örülök, hogy sikerült eljutnod a Stonehenge-hez múlt héten és természetesen ez a mostani park új számomra ismét. Jó kis helyek lehetnek, főleg, hogy éppen most virágzik minden.
A képek is jók.

Most megint Hollandiába megyek, de nemsokára ismét írok ide!

Minden jót! További jó blogolást! :)

Melinda 2008.05.06. 09:41:13

Szia!
Nagyon sajnálom Micit... szép kort ért meg..tudom, sovány vigasz!
Nagyon élveztem a beszámolókat, kicsit le is maradtam, volt mit bepótolni. Nagyon szépek a képek, imádom a sziklákat..meg a reggeli égbolt is nagyon bejött. Meg a virágoskert is gyönyörű, az állatosak meg mindig érdekesek.
Mi itthon 2 hete szenvedünk az egyik kutyánkkal, öncsonkításba kezdett, ma megy amputációra. Drukkolj, kérlek!köszi!
süti beállítások módosítása