Következzen a szombati élménybeszámoló. Még reggel is időjárásjelentést néztem, és arra a következtetésre jutottam, hogy jobban jártunk Belyával, hogy nem mentünk el Stonehenge-be. A 24 órás előrejelzés is egész napos esőzést jósolt. Ehhez képest párszor csöpögött csak a nap folyamán. Ennyit a megbízhatóságról. Ha megtudom, hogy Stonehenge-ben is ilyen idő volt, elég morcos leszek.
Szombaton megnéztünk jó pár helyet. Először elmentünk a Covent Gardenbe, aztán a Primrose Hill felé vettük az irányt. Ez a park 2-3 megállóra van a háztól, mégsem voltam még ott. Túl sok látnivaló nem akadt, mert egyrészt még elég kevés fa öltözött zöldbe, másrészt szeles, hűvös, párás idő volt. Onnan átmentünk a Regent's Parkba, amit nagyjából bejártunk. Elmentünk a tó mellett is, ahol győztük a "madáraknákat" kerülgetni. Miután a parkkal is végeztünk, a camdeni Sainsbury's felé vettük az irányt. Innen Belya emlékezetére kell hagyatkoznom, én már nem emlékszem, mikor, hol, mit láttunk. Szóval.
A bolt felé mendegélve, még az állatkert mellett megláttam egy fura állatot, aminek hosszú nyaka, csíkos feneke volt. Nem akartam elhinni, hogy végre egy igazi, élő okapit látok, pedig az volt. Gyorsan csináltam is róla egy képet. Majd, ha bejutok az állatkertbe (Gillék tavaly ingyenes túrát ígértek, remélem betartják ígéretüket), akkor készítek róla jobb képet is. (Íme egy igazi okapi)
Camdenből a Royal Academy-hez mentünk, kívülről megnéztük, aztán indultunk is tovább, hogy a Burlington Arcade-nél rájöjjünk, mennyire csórók is vagyunk. Hihetetlen árak voltak. Mivel ott nem vásároltunk, inkább elmentünk a Harrodsba. Tudtam, hogy hatalmas épület, de azt nem tudtam, hogy ennyire. Nem is néztünk meg minden osztályt, inkább csak átfutottunk rajta. Na meg persze felavattuk az illemhelyet, ahol kiszáradt kezecskémet bekentem a kikészített kézkrémmel.
Harrodséktól a Westminster Cathedralba mentünk (nem keverendő össze az Abbey-vel!). Nem sokkal a 6 órai mise után értünk oda, gondoltuk, ha már ott vagyunk, beülünk. Az ülésből nem sok lett, mert éppen testnevelés órát tartottak. Felállni, leülni, felállni, felülni... Azért sikerült egy kicsit pihennünk, már eléggé el voltunk fáradva. Úgy 20-30 perc után úgy döntöttünk, hogy továbbállunk, de előtte mindketten gyújtottunk 1-1 mécsest (50p vagy 1 euro).
Ezután egy újabb Sainsbury's felé vettük az irányt, vettünk magunknak vacsit (én valami mazsolás izét, ami nagyon száraz volt, de teával, kakaóval biztos jobb lett volna), Belya meg valami szendvicset. De előtte fél órát siránkozott, hogy milyen finnyás vagyok, mert ha a Zitája lett volna vele, akkor tuti, hogy valami leárazott szusis szörnyűséget vesznek.
Írtam reggel 9 körül Belyának egy sms-t, hogy mi lenne, ha megnéznénk London éjszakai fényeit is. Ő ezt 11 előtt olvasta el, de a telefonja negyed 1-es küldési időt jelzett ki. Érdekes. A lényeg, hogy maradtunk a városban, vártuk, hogy besötétedjen és remek éjszakai képeket készíthessünk. Először a Tower Bridge felé vettünk az irányt, de sajnos elég nehezen lehetett jó képeket készíteni, annyira fújt a szél. Talán, ha normális, nagy állványom lett volna, nem csak kis pici, 15 centis. Bár szerintem azzal se lett volna sokkal könnyebb, azon is beremegett volna a kamera. Ahogy a hídhoz értünk, megszólalt a sziréna, leterelték róla az embereket és felnyitották a Tower Bridge-t. Még sosem láttam este, nappal is csak kétszer. (Az esti Tower Bridge. Azt hiszem, még dolgoznom kellene a képen, elég "hideg" színe van)
Még tervbe volt véve a Westminster, Big Benő, Trafalgar Square és környékének fotózása, de olyan fáradtak voltunk mind a ketten, hogy inkább elhalasztottuk ezeket egy következő alkalomra. A Trafinál elköszöntünk, és mindenketten hazafelé vettük az irányt. (A Tower egy másik szögből)
Kommentek:
Belya: inkább a fesztiválodon avasd fel a csizmád. Stonehenge-be napsütést, 20 fokot rendeltem!
Az őrült buszsofőrök inkább az egyszintes, csukló nélküli buszokon vannak. Lehet, hogy kipróbálom a 214-est, az a menetrend szerint pár perccel hamarabb az Angelhöz ér, mint a 274-es. Meg talán azon normálisabbak a vezetők.
Arizona: Stonehenge előbb-utóbb meg lesz ejtve, leginkább az időjárástól függ. Bár úgy tűnik, a meteorológia szolgálatnak nem lehet hinni. Szóval kinézek majd az ablakon reggel és eldöntöm, Stonehenge idő van-e. :)
A bolt felé mendegélve, még az állatkert mellett megláttam egy fura állatot, aminek hosszú nyaka, csíkos feneke volt. Nem akartam elhinni, hogy végre egy igazi, élő okapit látok, pedig az volt. Gyorsan csináltam is róla egy képet. Majd, ha bejutok az állatkertbe (Gillék tavaly ingyenes túrát ígértek, remélem betartják ígéretüket), akkor készítek róla jobb képet is. (Íme egy igazi okapi)Camdenből a Royal Academy-hez mentünk, kívülről megnéztük, aztán indultunk is tovább, hogy a Burlington Arcade-nél rájöjjünk, mennyire csórók is vagyunk. Hihetetlen árak voltak. Mivel ott nem vásároltunk, inkább elmentünk a Harrodsba. Tudtam, hogy hatalmas épület, de azt nem tudtam, hogy ennyire. Nem is néztünk meg minden osztályt, inkább csak átfutottunk rajta. Na meg persze felavattuk az illemhelyet, ahol kiszáradt kezecskémet bekentem a kikészített kézkrémmel.
Harrodséktól a Westminster Cathedralba mentünk (nem keverendő össze az Abbey-vel!). Nem sokkal a 6 órai mise után értünk oda, gondoltuk, ha már ott vagyunk, beülünk. Az ülésből nem sok lett, mert éppen testnevelés órát tartottak. Felállni, leülni, felállni, felülni... Azért sikerült egy kicsit pihennünk, már eléggé el voltunk fáradva. Úgy 20-30 perc után úgy döntöttünk, hogy továbbállunk, de előtte mindketten gyújtottunk 1-1 mécsest (50p vagy 1 euro).
Ezután egy újabb Sainsbury's felé vettük az irányt, vettünk magunknak vacsit (én valami mazsolás izét, ami nagyon száraz volt, de teával, kakaóval biztos jobb lett volna), Belya meg valami szendvicset. De előtte fél órát siránkozott, hogy milyen finnyás vagyok, mert ha a Zitája lett volna vele, akkor tuti, hogy valami leárazott szusis szörnyűséget vesznek.
Írtam reggel 9 körül Belyának egy sms-t, hogy mi lenne, ha megnéznénk London éjszakai fényeit is. Ő ezt 11 előtt olvasta el, de a telefonja negyed 1-es küldési időt jelzett ki. Érdekes. A lényeg, hogy maradtunk a városban, vártuk, hogy besötétedjen és remek éjszakai képeket készíthessünk. Először a Tower Bridge felé vettünk az irányt, de sajnos elég nehezen lehetett jó képeket készíteni, annyira fújt a szél. Talán, ha normális, nagy állványom lett volna, nem csak kis pici, 15 centis. Bár szerintem azzal se lett volna sokkal könnyebb, azon is beremegett volna a kamera. Ahogy a hídhoz értünk, megszólalt a sziréna, leterelték róla az embereket és felnyitották a Tower Bridge-t. Még sosem láttam este, nappal is csak kétszer. (Az esti Tower Bridge. Azt hiszem, még dolgoznom kellene a képen, elég "hideg" színe van)
Még tervbe volt véve a Westminster, Big Benő, Trafalgar Square és környékének fotózása, de olyan fáradtak voltunk mind a ketten, hogy inkább elhalasztottuk ezeket egy következő alkalomra. A Trafinál elköszöntünk, és mindenketten hazafelé vettük az irányt. (A Tower egy másik szögből)Kommentek:
Belya: inkább a fesztiválodon avasd fel a csizmád. Stonehenge-be napsütést, 20 fokot rendeltem!
Az őrült buszsofőrök inkább az egyszintes, csukló nélküli buszokon vannak. Lehet, hogy kipróbálom a 214-est, az a menetrend szerint pár perccel hamarabb az Angelhöz ér, mint a 274-es. Meg talán azon normálisabbak a vezetők.
Arizona: Stonehenge előbb-utóbb meg lesz ejtve, leginkább az időjárástól függ. Bár úgy tűnik, a meteorológia szolgálatnak nem lehet hinni. Szóval kinézek majd az ablakon reggel és eldöntöm, Stonehenge idő van-e. :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Anyu 2008.04.21. 16:41:16