Péntek reggel arra ébredtem, hogy mintha esne az eső, meg fújna a szél.  Nagy nehezen felemeltem a fejem, kinéztem, és rájöttem, hogy bizony vacak idő van. Összeszedtem magam, lementem hogy megetessem a kutyát, macskát, meg esetleg magamat. Közben úgy elkezdett szakadni, hogy azon gondolkodtam, elmenjek-e így suliba. De szerencsére 8-ra már csak csöpögött. Napközben meg kitisztult, és ragyogó napsütés lett. Viszont szombatra és hétfőre nagy esőt jósolnak. (Elég érdekesen néz ki ez a vízköpő. Windsorban fényképeztem, a St. George's Chapelnél)

Bátran kijelenthetem, nem szeretem a kölyköket. Csütörtökön jött egy hülye kölyöksereg velem szembe, miközben a kutyát sétáltattam. Gondoltam, hogy ebből jó nem fog kisülni. Egy fehér csaj csak annyit mondott, hogy "I like your dog". Pár méterrel meg utána három kis fekete liba azon vihogott kilométereken át, hogy a bal kezemben ott virított a kutyaaknás zacsi. Úgy megrugdaltam volna őket! Vagy inkább hozzájuk kellett volna vágnom...

Vasárnap, mikor a Natural History Museumba tartottam, valamelyik buszmegállóban percekig álltunk és vártunk a buszon, mert a sofőr valamiért beteges kényszert érzett arra, hogy 2 nőt megvárjon, akik a jeggyel szerencsétlenkedtek. A vezetőnél nem tudták megvenni, az automata meg nem igazán akart működni nekik (könnyen lehet, hogy csak bénák voltak). Közben az egyik csaj még a szomszédos Mekibe is bement, hogy pénzt váltson. Két emberért miért kell egy egész busznak szívnia? Főleg, ha elvileg az adott járat 10-12 percenként jár.

Ráadásul a "londoni bkv" pénteken is kitett magáért. Tanulva a régi esetekből, most már mindig megnézem, hogy milyen útvonal van a busz elejére kiírva. A mai elvileg Angelig ment. Gyakorlatilag megint le lettünk rakva 4 megállóval a vége előtt. Ment is az anyázás rendesen. Én, mint tapasztalt utazó, feljebb gyalogoltam 1 megállót, mert onnan indul egy másik busz is az Angelig. Közben elhaladt mellettem az eredeti buszom. Gondolom anyázott a sofőr, mert le volt zárva az az út, amerre meg szokták kerülni a háztömböt. Jobb híján egy kis mellékutcába kanyarodva próbált megfordulni, de mivel nem volt sok helye a manőverezéshez, inkább feladta, nagy nehezen irányba rakta magát, és ha jól sejtem, továbbment az Angelhöz, ahova nyugodtan magával vihette volna a korábban lerakott utasokat...

A Pannon tehet egy szívességet. Itt mindenki gondolj arra, amire akar. Mint elvileg kiemelt ügyfél, írtam nekik 3 hete egy emailt, egy apró problémával kapcsolatban. Kaptam egy automatikus választ, mely szerint max 5 napon belül válaszolnak. Nos, ennek már 20 napja. (A St. George's Chapel-lel szemben lévő házon láttam ezt a címert. Nem tudja valaki, mit jelent az alján lévő szöveg?)

Kommentek:
Belya: szégyelld magad! Kritizálod itt a perfekt Englisemet! :)

Anyu: szerintem Windsor még itt lesz egy darabig, szóval van időd bőven, hogy összeszedd magad, a pénzt és találj időt arra, hogy megnézd újra. :) A repülők tényleg elég idegesítőek voltak. De azért lefotóztam párat.
A Buffy nagyon örült a gazdik megérkezésének. Egész nap furcsán viselkedett, ő biztos tudta, hogy hamarosan megjönnek. A macska viszont macskásan viselkedett. Lehet, hogy meg volt sértődve, mert nem akart sem Tedhez, sem Gillhez odamenni.
Stonehengebe igyekszem majd elmenni. Valamikor. Valakivel. Jelentkező van?

Szako: kösz a kisregényt. :) A nagyját megtárgyaltuk csütörtök éjjel, de azért itt is reagálok.
Az eső sem mindig garantált itt. Múlt héten napokig írták, hogy 2 nappal később esni fog, és ezt az időpontot vagy egy hétig tolták előre. Gondolom előbb-utóbb csak bejön alapon. Valamikor be is jött. Mindenesetre szinte mindig viszem magammal a vízálló gatyámat, úgyhogy olyan nagy baj nem lehet.
A csoportban nincs egy olyan ember se, akivel szívesen elmennék bárhova, legyen szó akárcsak egy délutáni sétáról is. Illetve egy volt, egy német csaj, de abszolút megbízhatatlan.